Verseket írok már több mint 10 éve, de érdekes módon csak angolul... (néhányuk itt olvasható)
Íme a legelső, amikor a szavak magyarul, az anyanyelvemen bújtak elő; azon frissiben meg is osztom veletek:
ELKÉPZELEM
Most elképzelem,
hogy itt vagy velem,
fogod kezem,
nézed szemem.
Nézésed simogat,
karod elringat,
szavad kacagtat.
Játékod elbódít,
gondolatod megindít,
szenvedélyed felizzít.
Mesterien pengeted
hangszered húrjait,
lelkem vágyait,
testem titkait.
Könnyeimet felszárítod,
mosolyomat előcsalod,
sugaramat ragyogtatod.
Homlokodat kisimítom,
Sebeidet begyógyítom,
Erődet megújítom.
Hangom megigéz,
szívem Téged néz,
érint a könnyű kéz.
Kétségünk elillan,
szívünk megdobban,
tüzünk fellobban.
Szépséget álmodunk,
egymásba ámulunk,
világot varázslunk.
Napsütésben kipirulunk,
Fényes éjszakát átsétálunk,
Szent hajnalt átölelünk.
- Gerák Andrea
Bátran szólj hozzá, az email-címed nem fog megjelenni
