Ha jól emlékszem, 16 éve is van már, hogy a Balatonnál jártam... Tihanyban egy szemináriumon, előtte szintén Tihanyban fiatal családként hármasban a pici babával, előtte Balatonszepezden, néptáncos edzőtáborban, meg párszor úttörőtáborban, Zánkán őrsvezetőképző táborban... és gyerekként Balatonlellén kétszer, családi üdülés.
Most izgatottan készültem ismét Lellére, hogy meglássam, mit változott a magyar tenger a bő másfél évtized alatt. Sokat viszont nem láttam belőle, mert a Magyar Világtalálkozóra hívtak meg fellépni, és alig volt időm körülnézni.
Abban a rövid időben természetesen szorgalmasan kattintgattam; íme néhány kép:
(Nem, nem ebben főtt a birkapörkölt.)
Az időjárás nem volt valami kegyes, de legalább annyira megtisztelt, hogy abban a néhány órában nem esett. Talán tíz percre sikerült is kiszaladnom a vízhez:
A színpadon előttem a Kalocsai Hagyományőrző Együttes adott remek hangulatú műsort; a színpad mellett-mögött velük együtt énekeltünk-táncoltunk:
Ez pedig én volnék:
Külön köszönet a fotósnak, a hangtechnikusoknak (gyönyörűen szólt!), mindazoknak, akik segítettek, és a szervezőknek (elsősorban a Panoráma Világklubnak) - és persze a közönségnek!
A Balcsi a vonatablakból, úton a Velencei-tóhoz, ahol most jártam életemben először... De az már egy másik történet lesz.
Kellemes nyarat kívánok mindenkinek! Az enyém meglehetősen eseménydúsan telik; amint időm engedi, igyekszem megosztani még több élményt!
